Hírek

2013. Üdvhadsereg országos női konferencia

73 nő összejött Magyarország minden részéről szombaton, 2013. október 19-én az éves nemzeti női konferenciára, amit idén az Üdvhadsereg Rákoscsabai Hadosztályában, Budapest XVII. kerületében tartottunk meg.

közös  előadás

A téma William W. Purkey idézetének változata volt:

“Énekelj, mintha senki nem hallana, szeress, mintha senki nem bántott volna, táncolj, mintha senki nem nézné, és élj, mintha a Paradicsom a földön lenne”.

Miután énekkel dicsőítettük Istent, négy Üdvhadsereg tiszt (lelkipásztor) biblikus igazságokat fejtett ki a témából: milyen fontos Istent minden körülmények között dicsérni; milyen gyógyulás és felszabadulás fakad abból, ha elengedjük a sérelmeinket és megbocsátunk; hogy a keresztyéneknek felelősségük felfedezni és Isten dicsőségére használni a bennük rejlő „táncot” (a tehetséget, a képességeket és lelki ajándékokat); és hogyan lehet megtapasztalni az igaz áldást, békességet, bőséget, biztonságot és örömet az Istennel való kapcsolatban Jézus Krisztus által.  A bűnbánati padnál több, mint 20 nő sorakozott, miután elhangzott a felhívás, hogy jöjjenek ki imádkozni, főleg azért, hogy meg tudjanak bocsátani azoknak, akik megbántották őket és fájdalmat okoztak nekik. Voltak, akik annak a személynek a nevét, akinek megbocsátottak, jelképesen felírták egy darab papírra, amit összetéptek és letették a kereszt lábánál. Ezek az Istennel való közösség áldott pillanatai voltak.

könyörgés

A finom ebéd után, amit a Válaszút Háza népkonyhája nyújtott, a résztvevők két csoportra oszlottak a műhelyfoglalkozásokhoz. Az egyik műhelyfoglalkozásban a résztvevők szép üdvözlőkártyákat készítettek, amelyekre igeverseket írtak. Ezek a kártyák segíteni hívatottak helyrehozni a megszakadt kapcsolatokat; a másik műhelyfoglalkozás résztvevői a Hillsong keresztyén dicsőítő zenéjére táncoltak, ötvözve a balett, a hip hop, a modern tánc és a pantomim koreográfiai elemeit. Ez sokuknak új volt, de nagyon nagy örömük telt benne! Majd a két csoport cserélt egymással, így mindenki mindkét lehetőséggel élhetett.

jókedv

A napot dicsőítéssel fejeztük be, köszönetet mondva mindazoknak, akik az előkészületekben és az előadásokban részt vettek, és természetesen Istennek, aki jelen volt és bőségesen megáldott minket! A résztvevők olyan kihívással tértek haza, amely mind a szívükhöz, mind az értelmükhöz szólt: Énekelj! Szeress! Táncolj! Élj!

Hova vezethet egy pofon?

Ahogy mondani szokták, két dudás nem fér meg egy csárdában.

Ez a két anyuka kétségkívül „dudás” személyiség volt. pofonFőleg, ha a gyermekükről volt szó. Ebben aztán nem ismertek tréfát. Mint anyatigrisek, a vélhető veszélyre, egy tekintetre vagy szóra is ugrottak, hogy magukat vagy a gyermeket védjék.

Azon a vasárnapon is utólag már nehéz volt összerakni, hogy ki kezdte, ki volt a hangosabb, kinek volt jogosabb a sérelme a másikkal szemben, főleg úgy, hogy a napok során már egymásra rakódtak a feszültséget okozó problémák. A csendesítő szó, józan ész nem számított abban a pillanatban, amikor egyikük lendületből lekevert egy pofont a másiknak.

Mindenkinek viselnie kell a tettei következményét, így történt ebben az esetben is. Nem tekinthetünk el egy elcsattanó pofontól egy olyan helyen, ahol 40 ember lakik egy fedél alatt.

Az ítélet megszületett, a vétkesnek el kell költöznie gyermekeivel együtt.

És mégis, valami történt, mert az ítélet nem került végrehajtásra. Felülírtuk saját szabályunkat, hogy az elítélt kegyelmet kapjon, maradhasson. Eltelt egy év, a gondozás lejárt, a család elköltözött.

Az a régen elcsattanó pofon már feledésbe merült. Legalábbis bennünk. Mert abban, aki a jogos büntetés helyett kegyelmet kapott, mély nyomot hagyott. Akkor derült ez ki, amikor levelet kaptunk tőle. Új helyen, albérletben él gyermekeivel, és megköszönte, hogy akkor maradhatott. Mert ez nem csak azt jelentette, hogy volt hol laknia, hanem megismerhette az Úr Jézust, akinek a kegyelme nem csak egy pofon erejéig, hanem egész életünk bűneire kiterjed.

Hatékony Életvezetési Tréning Program a Válaszút Házában

Lakóink nagy többségének otthonunkba kerülésekor nincs munkája, látása, célja a jövőre nézve, reményvesztettek és máról-holnapra élnek! Ragaszkodnak szokásaikhoz és nehéz őket változásra bírni. Éppen ezért, szükségét éreztük egy olyan tréning elindításának, amely hatékony életvezetési tanáccsal látja el gondozottainkat olyan módon, mely közelebb viszi őket Istenhez és megtapasztalhatják a hit erejével, mi is az a valódi siker.

Vagyis, hogy : P1060867-1

  • egyértelmű életcélt fogalmazzanak meg
  • felismerjék mi a szerepük saját fejlődésükben
  • megértsék miért fontos beépíteni bizonyos alapelveket az életükbe
  • megkezdjék a valódi sikerhez vezető rendszer kiépítését.

  Bízom benne, hogy a csoporttagok, ha alkalmazzák a tanultakat, hozzáállásuk az élethez pozitívabb lesz.  Belső erőforrásaikat használva elkezdik önmagukat aktív szerepbe hozni és egy világos cél megfogalmazásával elkötelezettebbé válhatnak mindennapjaikban a jövőt illetően is.

A tréning ideje alatt, ami 2013. április 4-től - 2013. július 4-ig tartott, (heti 1 alkalommal) a csoport rendszeres résztvevői megtanulhatták, hogy felelősséget kell vállalniuk saját életükért. Megismerhették gyengeségeiket és erősségeiket, tesztek, játékok segítségével. Beszélgettünk a megbocsátó erő hatalmáról, az igaz szeretetről, valamint, hogy kinek mi a szeretetnyelve. Felmerült a kérdés, hogy mennyire vagyunk értékesek, milyennek lát Isten és mi milyennek látjuk magunkat. Taglaltuk, hogyan kell megoldani a problémákat, szerepjátékokat játszottunk, konfliktuskezelést tanultunk. Tanulságos történeteket elemeztünk a Bibliából.

P1060874-1

A hölgyek választ kaphattak többek között arra is, hogy miért gerjedünk haragra és hogyan tehetjük azt, ami helyes, vagyis építsünk igaz alapokra!  (Csak akkor vesszük észre, hogy egy vonal görbe, ha mellé állítunk egy egyenest). Beszélgettünk még a bizalomról, a szenvedélyek rabságáról, az élet értelméről és sok másról. Megtapasztalhatták milyen változások jöhetnek az életükbe, ha kitartóan küzdenek , és nem adják fel. Csapatjátékot játszottunk, ahol egymásra voltak utalva, közösen kellett dönteni és mindenki véleménye számított. A játék alatt megtanultak egymásra figyelni és a trénig végére összekovácsolódott a csapat.

P1060868

Összesen 15-en vettek részt a tanfolyamon és a kérdőívek eredménye alapján, kivétel nélkül mindenki hasznosnak tartotta az alkalmakat. Legtöbbjüknek a hozzáállása és Istenhez való viszonya változott pozitívan. Leginkább a játékok, az egyszerű példák, a történetek olvasása volt a legkedvesebb számukra.

Sikerek: 3 fő távozott albérletbe stabil munkahelyi háttérrel, hogy önálló életvitelt folytasson, 2 fő munkát talált és a többiek is új célokat állítottak fel.

Mit kívánhatnék? Soha ne adják fel, mert minden lehetséges annak, aki hisz!

Budapest, 2013. július                                                                                                                                                          

                                                                                                          Menyhártné Kiss Zsuzsanna                                                                                                                   szociális asszisztens

Antoine de Saint-Exupery: Fohász

„…Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Taníts meg a kis lépések művészetére!” 

Antoine de Saint-Exupery: Fohász

Lakóinkkal sokat beszélgetünk arról, hogy milyen fontos a helyes idő – beosztás. Hálásak vagyunk Istennek, amikor látjuk, hogy értelmes módon töltik el a szabadidejüket. Intézményünk gazdag skálán biztosít a lakók számára foglalkozásokat. Álláskereső tréning, Kórus, Életvezetési tréning, Film – klub, "Kreatívkodás", Angol tanfolyam.

Azok a lakók, akik aktívan részt vettek az Intézmény által felkínált tréningek valamelyikében, ők jutalmul ingyen vehettek részt a Fővárosi Állatkerti kiránduláson, de a többiek is kedvezményes jegyeket kaptak. Ez a szombati nap felüdülés volt mindannyiunk számára. Jókat nevettünk, beszélgettünk egész nap. Jó érzés volt, hogy azoknak az embereknek is lehetőségük nyílt egy ilyen látogatásra, akik anyagi helyzetük miatt nem tudják megengedni maguknak, hogy szabadidejükben bármilyen fizetős programon részt vegyenek, s így sok olyan élményben nem lehet részük, amiben egy átlagos magyar családnak igen.

 a nap végén jól vol a Fagyi

A kirándulásra így emlékeznek vissza a hölgyek…

 „ Nagyon jól éreztük magunkat. Nekem nagyon tetszettek az állatok, főleg a kis elefánt! ”

„Rémálom volt akkoriban az életem, depressziós voltam, de tudtam, hogy szükségem van arra, hogy kimozduljak, s nem bántam meg...”

„ Különleges volt a lepke ház, különösen az egyik kék… az gyönyörű volt!”

„ Hű, amikor a papagájok ellepték Anna kezét. Még a vállára és a fejére is rászálltak – ették a barackot a kezéből. Mikor megyünk következőnek?”

Örülök neki, hogy - bár fárasztó volt egy forró augusztusi napon végigsétálni az Állatkerten, de azt mondhatjuk, hogy megérte.

A nap végén örömmel tapasztaltuk, hogy a hölgyek együtt imádkoztak. Hálás volt a szívük a szép napért és ezt elakarták mondani Istennek is.

Az együtt töltött idő jót tett a kapcsolatoknak, jót tett a ház légkörének. Erősödött a bizalmi kapcsolat a segítő és a gondozott között. Más oldalról is megismertük egymást. Reméljük a jövőben is lesz ilyen közösség építő programra lehetőségünk.

még a 40 fokot is ki lehet bírni

74 év elteltével zászlóbontás Miskolcon

2013 Szeptemberében 74 év kényszerszünet után ismét megkezdte munkáját az Üdvhadsereg Szabadegyház Miskolc városában, Cséki Győző és Marika kapitányok vezetésével.

a tábla felkerül a házra

A gyülekezet szolgálatának célja: megkeresni és összegyűjteni azokat az embereket akik Isten szeretete nélkül élnek. Segíteni a  nagycsaládosokon és a szegénységben élőkön, meglátogatni a börtönben levőket.

Terveink: -Az elkövetkező hónapokban 30-30 családnak állítunk össze élelmiszercsomagot  ezzel enyhítve szükségeiken. -Gyermekek számára nyári ingyenes táborokat szervezünk. -Házi csoportot indítunk a lelki szükségben élők számára.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk !

Üdvhadsereg-Miskolc H- 3530 Miskolc  Kont I.utca 11. tel.: 36-30-290-9926 This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. Nagyobb térképre váltás

„Angyal” a tolltartóban

 

071Nyáron költözött be K. édesanyjával és testvérével. Az otthonban töltött első hetek alatt lassan oldódott benne a félelem, szorongás. Különös kislány volt, még a többiek között is feltűnt, hogy a rövid kis élete során megtapasztalt nehézségek (a szülők nyújtotta biztonság hiánya, az állandó felkészültség, hogy mikor lesz megint baj, mikor jön haza apa, hogy bántsa anyát) mély, kitörölhetetlen nyomot hagytak lelkében. Lassan megszokta, hogy itt nem bántják. Itt biztonságban van. Ide nem jöhet be apa. Néha már egy-egy mosolyt is megengedett magának, vagy el merte engedni az édesanyja kezét.

De ahogy közeledett a szeptember, a szorongás úgy kúszott vissza a kislány életébe. Játékokat, mesekönyveket, foglalkozásokat állítottunk csatasorba, hogy életkedvét, bátorságát visszaszerezzük, de mindennel csak múló, átmeneti sikert értünk el. Hiszen azon a tényen semmi nem változtatott, hogy szeptember elsején neki ki kell lépnie a kapun. El kell mennie egészen az iskoláig, és ott hosszú órákon át védtelen lesz. A kapun kívül megtalálhatja apa, és elviheti. Anyát is megtalálhatja apa, és megint bántani fogja. Beszéltünk neki Arról, aki itt az otthonban az igazi védelmet jelenti nekik. Hogy Isten nem csak a falakon belül, hanem az utcán és az iskolában is meg tudja őket oltalmazni. Így született meg az egyik beszélgetés során „Angyal”, firkantott rajz egy lapon, ahogy átöleli az igeverset: „Megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon.”. És együtt képzeltük el, ahogy az angyalsereg kíséretet alkot egy kicsi lány körül, hogy megvédjék az úton az iskoláig. „Angyal” őrhelye a tolltartó lett. Hogy mindig szem előtt legyen, és emlékeztesse K.-t, hogy Isten parancsára egy sereg láthatatlan angyal kíséri, és meg tudják védeni. „Angyalra” a tanév során sokszor volt szükség, mert egy-egy nehezebb napon visszatértek a félelmek, és nagy kihívást jelentett az a néhány buszmegállónyi út. Bár tudnánk olyan egyszerű mozdulattal, ahogy az angyalos lapot becsúsztattuk a tolltartóba, a gyerekek szívébe is reménységet és biztonságérzetet helyezni. Hogy az iskolában töltött idő, ami a tanulásról, játékról, barátságról kellene, hogy szóljon, ne a szorongástól, aggódástól legyen terhelt.

Sajtóközlemény - Iskolakezdés az anyaotthonból

Hogyan kerül egy „Angyal” a tolltartóba?   Budapest, 2013. augusztus 29. – Már csak pár nap a nyári szünetből, és megkezdődik az iskola. A lázas, tanév eleji készülődés minden gyereket elér, még azokat is, akik nem a megszokott családi fészekből várják az iskolakezdést, hanem anyaotthonokból igyekeznek reggelente beérni az iskolába. A tanévkezdéssel járó lelki felkészülés, a szorongások leküzdése azonban jóval nagyobb terhet ró az anyaotthonból érkező gyerekekre, mint „rendes” családból érkező társaikra. Ebben a munkában vállal már több éve kiemelkedő feladatot az Üdvhadsereg Magyarország által működtetett Fény Háza Anyaotthon, ahonnan az idén 14 iskolás korú gyerek teszi meg az első lépéseket szeptember 2-án az iskola felé.   Új tornacipő, kisuvickolt hátizsák, kihegyezett színes ceruzák – csak pár dolog, ami egy átlagos iskolakezdésről eszünkbe juthat. Nincs ez másképp a Fény Háza Anyaotthonban sem, ahol a lázas készülődés az iskolakezdésre szintén megkezdődött, azonban a legtöbb esetben jóval több tanulási nehézséggel, anyagi vagy éppen szociális, nevelési problémával kell megküzdeniük az ott élő anyáknak és gyermekeiknek egy átlagos családhoz képest. Jelenleg 10 családban 14 iskoláskorú és két óvodáskorú gyermek kezdi meg az őszi tanévet a Fény Házában, de még további három család beköltözése várható. Kudarcélmény, hiányérzet, szorongás   A gyerekek beilleszkedési problémái az új közösségbe gyakran nem az „anyaotthonos” létből adódnak, hanem abból a háttérből, ami már az anyaotthonba kerülést megelőzte. A családon belüli konfliktusok és a gyakori költözések miatt gyakran szorongóbbak, feszültebbek a gyerekek.  Ez megnyilvánulhat némelyiküknél a kortársaik felé mutatott bizalmatlanságban, abban, hogy nehezebben oldódnak fel vagy éppen nem kapcsolódnak be a közös játékokba. Mások a konfliktusaikat nem tudják kezelni, és a felgyülemlett feszültség miatt agresszívek a társaikkal szemben. „Ezt csak fokozza az a tény, hogy nem saját otthonukban, hanem anyaotthonban élnek” – mondta el Mali Eleonóra intézményvezető. „Úgy érzik, hogy a családjukkal és velük valami nincs rendben, hiszen nem úgy élnek, mint más.”   A gyerekeknél, főleg a kamaszoknál a közösségben elfoglalt hely, szerep szempontjából nagyon lényeges, hogy milyen menő táskával, divatos ruhában, márkás cipőben jár iskolába. Sok gyermeknek okoz problémát, hogy adományba kapott ruhában, esetleg kopottabb cipőben kell megjelennie. „A „felöltöztetés” mellett feladatunk, hogy a gyermek saját értékét és önbizalmát kicsit leválasszuk a külsőségekről.  A szorongás sok gyermek esetében nem csak a barátkozásban jelent akadályt, de elveszi a figyelmét, energiáját a tanulásról. Az iskolaváltás miatt gyakran egészen új szintre kell felzárkózniuk a gyerekeknek, a különbség, a hiány miatt kudarcélményük van és egyre nagyobb szorongással néznek egy-egy újabb megmérettetés elé” – magyarázta Mali Eleonóra intézményvezető.   Tanulási nehézség vagy éppen felnőttet megszégyenítő céltudatosság és akaraterő   A gyerekek nagy részénél a költözés, bizonytalanság, a családi konfliktusok negatívan csapódnak le a tanulásban. Hiszen olyan problémák, kérdések is foglalkoztatják őket, amivel egy átlagos családban nevelkedő gyereknek nem kell megküzdenie. Emiatt többnyire komoly nehézséget jelent nekik, hogy a figyelmüket egy megtanulandó feladatra összpontosítsák, aminek látszólag oly kevés köze van a valós élethez, problémákhoz. „Vannak azonban olyan gyerekek is, akik a sokat látottak koraérettségével a tanulást is nagyon komolyan veszik, és próbálnak azon az egy területen eredményt elérni, amire hatással lehetnek, hogy túléljék a családi kapcsolatok, konfliktusok és pénztelenség útvesztőjében átélt tehetetlenségüket. Találkoztunk olyan gyermekkel is, aki felnőtteket megszégyenítő céltudatossággal készült választott pályája felé, amit a családjából és a körülményekből való kitörés egyetlen lehetőségének látott. Szomorú volt azonban látni, hogy ennek mozgatórugója az a mélységes szégyenérzet volt, amit a családja miatt érzett” – mondta el Mali Eleonóra intézményvezető.   Az otthonban élő családokat a Fény Háza igyekszik úgy segíteni, hogy továbbra is külön családként tudjanak működni. Így a gyermek tanulásának ellenőrzése, segítése elsősorban az édesanya felelőssége, feladata. Lehetőség van a tanuló-szobába félrevonulni, ha esetleg a testvérek zavarják a felkészülést, de többnyire a gyerekek a lakószobájukban tanulnak, készítik a házi feladatot. A gyermekek tanulmányait a családgondozó, szakgondozó is figyelemmel kíséri. Nem könnyű feladat az iskolák számára sem az anyaotthonos gyermekek fogadása. A gyerekek jönnek-mennek, mire felzárkóztatják őket, és végre beilleszkednek az iskola életébe, költöznek tovább. „Intenzív párbeszéd az iskolával akkor kezdődik, ha „baj van”, akár a magatartásával, hiányzásaival kapcsolatban, vagy ha valami feltűnő változás áll be a gyermek iskolai viselkedésében. Ilyenkor egyeztetjük a tapasztalatokat, és a gyermek/szülő felé képviselt elvárásokat, hogy lehetőleg ne egymás ellen dolgozzunk, hanem támogassuk, egészítsük ki egymás munkáját – tette hozzá Mali Eleonóra intézményvezető.   Védőangyal a tolltartóban   Nyáron költözött be K. édesanyjával és testvérével. Az otthonban töltött első hetek alatt lassan oldódott benne a félelem, szorongás. Különös kislány volt, még a többiek között is feltűnt, hogy a rövid kis élete során megtapasztalt nehézségek (a szülők nyújtotta biztonság hiánya, az állandó felkészültség, hogy mikor lesz megint baj, mikor jön haza apa, hogy bántsa anyát) mély, kitörölhetetlen nyomot hagytak lelkében. „Lassan megszokta, hogy itt nem bántják” – meséli a történetet Selmeczi Éva szakmai vezető. „Itt biztonságban van. Ide nem jöhet be apa. Néha már egy-egy mosolyt is megengedett magának, vagy el merte engedni az édesanyja kezét. Ahogy közeledett a szeptember, a szorongás úgy kúszott vissza a kislány életébe. Játékokat, mesekönyveket, foglalkozásokat állítottunk csatasorba, hogy életkedvét, bátorságát visszaszerezzük, de mindennel csak múló, átmeneti sikert értünk el. Hiszen azon a tényen semmi nem változtatott, hogy szeptember elsején neki ki kell lépnie a kapun. El kell mennie egészen az iskoláig, és ott hosszú órákon át védtelen lesz. A kapun kívül megtalálhatja apa, és elviheti. Anyát is megtalálhatja apa, és megint bántani fogja. Beszéltünk neki arról, aki itt az otthonban az igazi védelmet jelenti nekik. Hogy Isten nem csak a falakon belül, hanem az utcán és az iskolában is meg tudja őket oltalmazni. Így született meg az egyik beszélgetés során ’Angyal’, firkantott rajz egy lapon, ahogy átöleli az igeverset: „Megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon.” És együtt képzeltük el, ahogy az angyalsereg kíséretet alkot egy kicsi lány körül, hogy megvédjék az úton az iskoláig. ’Angyal’ őrhelye a tolltartó lett. Hogy mindig szem előtt legyen, és emlékeztesse K.-t, hogy Isten parancsára egy sereg láthatatlan angyal kíséri, és meg tudják védeni. ’Angyalra’ a tanév során sokszor volt szükség, mert egy-egy nehezebb napon visszatértek a félelmek, és nagy kihívást jelentett az a néhány buszmegállónyi út. Bár tudnánk olyan egyszerű mozdulattal, ahogy az angyalos lapot becsúsztattuk a tolltartóba, a gyerekek szívébe is reménységet és biztonságérzetet helyezni. Hogy az iskolában töltött idő, ami a tanulásról, játékról, barátságról kellene, hogy szóljon, ne a szorongástól, aggódástól legyen terhelt” – zárta a történetet Selmeczi Éva szakmai vezető.   Az Üdvhadsereg Magyarország által üzemeltetett Fény Házában évente 200-250 jelentkezést regisztrálnak, ebből 27-30 családnak tudnak segíteni.

Az Üdvhadsereg Magyarországról: Az Üdvhadsereg nemzetközi mozgalom, része az egyetemes keresztyén egyháznak. Üzenete a Biblián alapszik. Tevékenységei között kiemelten fontos szerepet kap a szociális szükségletek kielégítése. Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában William Booth, metodista lelkész alapította. Jelenleg az Üdvhadsereg missziójában több mint 100 ezer alkalmazott a világ 126 országában segít a rászorulóknak. Magyarországon először 1924-ben jelent meg a szervezet, hogy a háború borzalmait követően segítsék az alkoholba és öngyilkosságba menekülő férfiakat, a kenyerüket az utcán kereső nőket, és az elhanyagolt, vagy árva gyerekeket. Az Üdvhadsereg gyülekezetei és szociális intézményei számtalan embernek nyújtottak vigaszt a II. Világháború éveiben, mígnem 1949-ben az akkori politikai hatalom betiltotta működését. A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a magyarországi misszió. Jelenleg négy gyülekezet és három szociális intézmény működik Magyarországon az Üdvhadsereg égisze alatt. Hajléktalanoknak kínál testi, lelki táplálékot, fedelet a fejük fölé, a rászorulóknak meleg ételt és ruhát, bántalmazott anyáknak és gyermekeiknek védelmet, az utcán lévő, tanácstalan fiataloknak vasárnapi iskolát.

  További információ: Ferkó Andrea Prominart Kommunikáció Telefon: 06 1 240 38 03 Mobil: 06 20 806 86 36 E-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it." data-cke-saved-' + path + '\'' + prefix + ':' + addy43885 + '\'>'+addy_text43885+'<\/a>'; //--> www.udvhadsereg.com www.facebook.com/udvhadseregmagyarorszag

Európai konferencia Budapesten az embercsempészet áldozatainak megmentésére

1 millió font az embercsempészet áldozatainak megmentésére

A szervezett embercsempészet elleni harcra, a hazai és nemzetközi összefogás fontosságára is felhívta a figyelmet Budapesten az Üdvhadsereg európai vezetőinek részvételével zajló konferencia. A globális probléma európai megoldásait középpontba helyező tanácskozáson kiemelten szó esett arról a jelenségről, amikor a vágyott munka reményében külföldön szerencsét próbáló munkavállalók áldozati helyzetbe kerülnek. Papírjaikat visszatartva kényszerítik őket prostitúcióra, nehéz vagy veszélyes fizikai munkára.

Az Egyesült Királyság évi egy millió fonttal támogatja az Üdvhadsereg munkáját az embercsempészet áldozatainak felkutatásában. Az összegből a szervezet védett házakat tart fenn, szociális munkásokat alkalmaz, valamint a nem ritkán hivatalos okiratok és személyes tulajdon nélkül kimenekített áldozatok ellátását, hivatalos ügyeinek intézését biztosítja. Az angol kormány hivatalos szerződésben is rögzítette ennek kereteit, mely túlmutat az anyagi támogatáson. A kiszolgáltatott helyzetbe került emberek szociális körülményeinek újraépítése mellett lelki gondozásuk is elengedhetetlen feladat. Az Üdvhadsereg abban is kiemelkedő szerepet vállal, hogy segítsen új célokat megfogalmazni, motivációt nyújtani.

Másolat - group NCM 12_10_2013

A tanácskozáson résztvevő vezetők olyan stratégiai alapot dolgoztak ki, mely hosszú távon nyújt megoldást, segítve a bajba jutottak társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációs folyamatait is. A jelenségből származó problémák a nyugat- európai fejlett országokban jelennek meg, megoldásuk viszont nem elképzelhető azoknak az államoknak a segítsége nélkül, ahonnan az áldozatok kerülnek a rendszerbe. Ebben nyújt segítséget és jelenthet hidat az Üdvhadsereg nemzetközi jelenléte az érintett országokban. Alapértékeinél fogva hiteles nagykövete, segítő közvetítője lehet az érintettek összekapcsolásának. Válaszolva a nemzetközi felvetésekre az Üdvhadsereg 2013. október 11 és 16 között 25 európai ország küldötteivel nemzetközi ENSS (European Network Social Service) konferencián fektette le a segítő hálózati rendszer alapjait. Hazánkban is riasztóan magas az érintettek száma, így stratégiai szempontból is fontos, hogy a kérdés megvitatására Magyarországon került sor.  Anglián kívül Svájc, Hollandia, Németország és a Skandináv államok is együttműködnek hazánkkal az embercsempészet áldozatainak segítő rendszerét kiépíteni országaink között.

A tanácskozás célja tehát az volt, hogy konkretizálja a hálózat kereteinek működési rendszerét és kialakítsa a befogadói háttér megteremtését lehetővé tevő feltételrendszert. Hét tagú, nemzetközi szociálpolitikai szakemberekből álló csoport foglalkozik az elkövetkezendő hónapokban azzal, hogy világszervezeti szinten kidolgozzon egy olyan javaslatot, mely jövőre az Európai Parlamentben is megvitatásra kerül.

Az Üdvhadsereg európai hálózatában egységesen megvalósítható, helyi szinten pedig az adott országot leginkább érintő problémákra kidolgozott elképzelések gyakorlati megvalósításának elindítása lesz tehát az elkövetkezendő év egyik legfőbb feladata.

A konferenciáról készült angol nyelvű videót az alábbi linken lehet megtekinteni : http://www.salvationarmy.org/ihq/news/inr161013b http://www.youtube.com/watch?v=0hXu1jtCD5U&feature=share&list=UUaha79PE9PA9HDUbRlzLJAg

  

Megválasztották az Üdvhadsereg történetének 20. tábornokát Londonban

Közlemény

Az Üdvhadsereg Egyház Nemzetközi Tanácsa 2013. augusztus 3.-án megválasztotta Londonban tábornokká André Cox parancsnokot, így ő lett a 20. tábornoka a világméretű keresztény közösségnek.

the Cox cupple

A tábornok elfogadta az új felelősséggel járó megbízatást az alázatosság szellemében, mely a rangtól függetlenül sem jelent nagy elmozdulást eredeti tiszti elhívásától : Istent szolgálni és hirdetni az evangéliumot.

Cox tábornok megosztja szolgálatát feleségével Silvia Cox parancsnoknővel, aki a Nemzetközi Női Szolgálat vezetője az Üdvhadseregben, együtt fognak vezetni 1,5 millió gyülekezetet az erős nemzetközi egyházban.

Életükre és munkájukra ISTEN áldást kívánjuk !

ADOMÁNYOZÁS