Március közepe óta 29 felnőttet, 10 gyermeket, 3 macskát és 3 kutyát szállásoltunk el a Válaszút Házában.
A szállás mellett étkezést is biztosítunk (a reggeli és vacsora mellett napi 1 adag meleg ételt is) és egyénre szabottan igyekszünk segíteni. Eddig a továbbutazás megszervezése, a vonatjegyek megvétele, PCR tesztelésre időpontfoglalás és helyszínre szállítás, SIM kártya beszerzése, gyógyszerek megvétele, vasútállomásra és reptérre való utaztatás, városnézés, tolmács biztosítása jelentette a konkrét segítségnyújtást. Természetesen mindezek mellett próbálunk érzékenyen jelen lenni és szükség esetén meghallgatni a történeteiket.
Egy nagylelkű adományozónknak köszönhetően pénzügyi támogatásban részesült 4 család 950 font értékben. Ez nagyon nagy segítséget jelentett a kedvezményezetteknek, mivel sokan kevés pénzzel vagy pénz nélkül kényszerültek menekülni.
A svájci adományból a nálunk elszállásolt családokon kívül kb. 100 menekültnek tudtunk tisztasági szereket eljuttatni. Ez is hatalmas segítség mindazoknak, akik vagy családoknál, vagy menekült szálláson vannak elhelyezve.
A menekültekkel való munkát igyekszünk a mindenkori szolgáltatásaink mellett végezni a Rákoscsabai Gyülekezet önkénteseivel karöltve. A nálunk elszállásolt menekültek többségével tartjuk a kapcsolatot, és továbbra is nyomon követjük életük alakulását.
Íme néhány történet a sokból.
Az alábbi levelet egy fiatal házaspár írta nekünk:
"Most kezdtük el megteremteni a mi kis életünket a szülővárosunkban, Melitopolban. Fél évvel ezelőtt házasodtunk össze, én gyógyszerész vagyok - egy gyógyszertárban dolgoztam, a férjem pedig egy városi kamionos cégnél. Az esküvőnkre kaptunk egy egyszobás lakást, és boldogan építettük az életünket. Egyszercsak egy nagyon hangos robbanás törte meg a csendet, amit február 24-én, hajnali 5 óra 40 perckor hallottunk. Kimentünk, és hallottuk, majd láttuk, hogy rakéták repülnek a fejünk felett. Abban a pillanatban csak arra gondoltunk, hogy élni akarunk, a szívünk majdnem kiugrott a helyéről, és az egész testünk remegett. Mindent elhagytunk, az otthonunkat, a munkánkat, a gyülekezetünket, a barátainkat, és elmenekültünk.
A mi Melitopolunkat orosz csapatok szállták meg, ott időről időre robbanások hallatszanak, nincsenek gyógyszerek, nagyon nehéz pénzt váltani, és az élelmiszerárak nagyon magasak. Az embereket már nem engedik ki a városból, mindenhol katonák vannak és minden utcában gépek.
Magyarországon nagyon kedves emberekkel találkoztunk utunk során. Annával, Stellával és munkatársaikkal, akik mindig, minden percben készek voltak segíteni. Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített nekünk. Köszönjük, hogy szállást és ételt biztosítottak nekünk, ami nagyon finom volt! És külön köszönjük az anyagi segítséget (250 font), ez nagyon váratlanul jött és hihetetlenül jól esett nekünk! Nagyon meglepődtünk és elámultunk, hogy az emberek mennyire együttérzőek és áldozatkészek! Köszönjük a segítséget és a törődést, nagyon nagyra értékeljük és soha nem fogjuk elfelejteni! Isten áldjon meg mindannyiótokat!"
Anya (92 éves) és lánya (60 éves). Donyeckből érkeztek, és éppen vonatra akartak szállni, amikor a pályaudvart rakétatámadás érte. Onnan sikerült elmenekülniük, felszálltak egy buszra, és Beregsuránynál át tudtak jutni a határon. Útközben megbetegedtek, és a Covid tesztjük pozitív lett. Hét napos elkülönítés után kerültek hozzánk. Intézményünkben 4 napot töltöttek, ez idő alatt megnyugodtak és próbáltak felépülni, megerősödni. Az unokájuk jött értük és segített nekik Németországba utazni. Nagyon hálásak voltak a nekik adományozott 200 fontért, mivel nem volt pénzük. Gyógyszereiket és teljes ellátásukat az Üdvhadsereg támogatta.
Erikával Budapesten találkoztunk. Egy támogatói csoportban olvastuk, hogy a 2 gyermekes családnak tisztítószerekre van szüksége, így segítettünk nekik. Kárpátaljáról jött át két gyermekével (4 és 6 évesek). A férje ukrán származású és már évek óta itt dolgozik Magyarországon. Sajnos a háború miatt nem tudott hazalátogatni, és a gyakori légitámadások miatt is a családegyesítés mellett döntöttek. Hetekig egy munkásszállón laktak, ahol 2 menekült családot zsúfoltak össze 1 szobába. Jelenleg albérleti kaucióra gyűjtenek, és azt tervezik, hogy albérletbe költöznek. Sikerült óvodát és iskolát találniuk a gyerekeiknek, az anya munkába állása folyamatban. Nagyon hálásak a pénzadományért (250 font) is, amit kaucióra fognak költeni.
Natasha 10 éves lányával érkezett hozzánk. Ezt követően, legnagyobb megdöbbenésünkre a 10 éves lány egyedül utazott az Amerikában élő nagynénihez. Az apuka hadköteles, az anyuka nem szerette volna a házukat és az állataikat hátrahagyni, így közösen hozták meg ezt a nehéz döntést: a gyermek a háború végéig legyen egy biztonságos helyen, még akkor is, ha ez a hely a tengerentúlon van.
Az anyukát a két fiával Tiszabecsen ismertük meg. Sajnos a család nem találta meg a számításait sem Spanyolországban, sem Magyarországon, így fájó szívvel vettük tudomásul, hogy a család visszautazik Ukrajnába. Bár próbáltuk maradásra bírni őket, nem sikerült. A segítői munkának ez is a része: tiszteletben tartjuk a másik döntését, akkor is, ha nem értjük a döntések mögötti okokat, szándékokat. A családnak nyújtott pénzügyi támogatás szintén életmentő volt, mivel pénz nélkül utazták végig fél Európát.
Természetesen a menekültekért végzett munka nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is megterhelő, de a sok kedves szó, ölelés, elismerés és köszönet jóleső érzéssel tölt el bennünket.
Forrás: Győri Anna I Válaszút Háza I Kommunikációs osztály
Dátum: 2022. május 05.
A képek forrása: Üdvhadsereg
