Hírek

Az alkoholfüggőség a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája, továbbra is az élmezőnyben vagyunk, az alkoholbetegek számát tekintve.

Alkoholfüggőség, a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája. Az alkohol a központi idegrendszerre ható vegyület, ami már korán függőség kialakulását okozhatja, különösen rendszeres fogyasztása esetén. Aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, már kockázati ivónak kell tekinteni, hiszen bár látványos hatás rövidtávon még nem látszik meg rajta, de hosszútávon ez a szervezetében az alkohol toleranciaszint növekedéséhez, és végül a függőség kialakulásához vezethet.

Honnan ismerheti fel, ha valaki alkoholproblémával küzd?

• Nemcsak akkor iszik, amikor társaságban van, hanem egyedül is.

• A legkülönfélébb napszakokban iszik..

• Azzal indokolja az alkoholfogyasztást, hogy ez a jutalma, vagy éppen meg kell ünnepeljen valamit.

A jelenlegi, cseppet sem szigorú álláspont szerint azok, akik heti több alkalommal, munka után, kikapcsolódásként vagy épp serkentőként fogyasztanak alkoholtartalmú italt, már kóros ívónak számítanak, akkor is, ha az illető úgy érzi, képes kordában tartani alkoholfogyasztási szokását.

Ha valaki a szociális ivást (évi 5-10 alkalom) meghaladó gyakorisággal iszik nagy mennyiségű alkoholt, azt a tudomány már kóros ivónak nevezi. Az évek alatt azonban a kóros ivóból alkoholbeteg válhat, ilyenkor az illetőnek már mindenképp szüksége van külső segítségre, hogy alkoholbetegségét kordában tarthassa és az irányítást visszaszerezhesse az élete felett. Az alábbi jellemzők utalhatnak komoly alkoholbetegségre:

• Tudatos szerfogyasztás („tudom, hogy árt, tudom, hogy nem kellene inni stb.”)

• Az ivás elsődlegessé válása („jövök, de még gyorsan beugrom egy italra? ”)

• Ingerültség, sértődékenység, szorongás, paranoia, bűntudat

• Gyakorivá váló emlékezetkiesések

• Ürügyekkel alátámasztott ivások

• Titkolt vagy egyedül ivás, az ital rejtegetése

• Ígéretek, elhatározások ismétlődő kudarcba fulladása

• Családi, baráti, munkahelyi problémák, megbízhatatlanság

• Család, barátok elkerülése

Az alkoholisták fogyasztási szokásaik alapján többféle kategóriába is besorolhatók.

A legnehezebben felismerhető és a legveszélyesebb típus a szinten tartó alkoholbeteg, aki rendszeresen iszik, így az alkohol a napi rutinjának a természetes része, az alkohol gyakorlatilag folyamatosan jelen van a mindennapjaiban. Az életmódjából fakadóan megemelkedett a alkohol-toleranciaszintje, ezért nehezen állapítható meg róla, hogy alkoholproblémával küzd: ez egyben a legerősebb érve, amellett hogy nincs baj, hiszen "sosem csúszik szét".

A kontrollvesztő alkoholista az, aki nem iszik rendszeresen, de ha mégis, akkor a legtöbb esetben eljut addig a pontig, amíg teljesen le nem részegedik, akár emlékezetkiesésig, eszméletvesztésig. A környezete számára nyilvánvaló a önpusztító kapcsolata az alkohollal, bár a szinten tartó alkoholistához képest valóban kevesebbszer fogyaszt. Sokan nem ismerik fel a problémát, hiszen “nagyon le szokott részegedni, viszont csak ritkán iszik”. Az ilyen személy jellemzően már a legelső alkoholos élményét is a kontroll hiánya nélkül szerezte, számára a a teljes lerészegedés alapvetően hozzátartozik az italfogyasztáshoz, így gyakorlatilag az első perctől súlyos alkoholbetegnek számít.

Az általános alkoholbeteg a szinten tartó és kontrollvesztő alkoholbeteg egyszerre, azaz az életére a folyamatos alkoholfogyasztás jellemző, és bár magas az alkohol-tűrőképessége, a mértéktelen fogyasztás miatt rövid idő alatt kivetkőzik önmagából, ez az állapot ráadásul idővel csak súlyosbodik. Ennek következményeként az élete rohamosan széthullik, idővel elveszíti a munkáját, barátait, családját. Az elvesztésük miatti hiányérzetet pedig újabb ivással próbálja ellensúlyozni, emiatt még lejjebb csúszik a lejtőn. Sokan ilyenkor kérnek csak segítséget, ám gyakori sajnos, hogy ez már túl késő. Az éveken, évtizedeken át tartó alkoholos önpusztítást már nem lehet visszafordítani.

Mit tehetünk egy alkoholistáért?

Az alkoholbetegség rendkívül megterhelő az egyén környezete számára, azonban sokan nem tudják, mit kezdjenek ezzel a problémával. Az alábbi tanácsokat azonban érdemes megfogadni:

• Segítsen felismerni a problémát, de ne erőltesse! Ha az illető nem érzi problémának az ivást, valószínűleg még nem tart ott, hogy felismerje saját addikcióját.

• Ne az indulat beszéljen önből! A körülmények sok feszültséget és indulatot szülhetnek, de a szurkálódó megjegyzések nem fognak segíteni a kialakult helyzeten. Forduljon megértéssel az illető felé.

• Ne adja fel! Az addikcióknak komoly ereje van, nem legyőzhetetlen, de kitartásra és sok türelemre lesz szükség.

• Ne támogassa az addikcióban! Ha valóban változást szeretne, a saját életmódján is változtatnia kell, hogy ne kísértse meg az ön környezetében élő függőt.

• Segítsen segítséget kérni! Fontos megérteni, hogy a függőség nem kizárólag az egyén problémája, hanem sajnos a körülötte élőké is, mégis, az első lépés a gyógyulás felé az, ha az alkoholbeteg belátja a problémáját.

Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a környezetünkre és önmagunkra, amennyiben észrevesszük a jeleket, ne habozzunk segítséget kérni. Tevékenységünk során gyakran találkozunk függőséggel küzdő emberekkel, törekszünk arra, hogy megfelelő szakmai segítséget kapjanak problémájuk megoldásában. Amennyiben szeretné támogatni azon intézményeinket, ahol egyebek mellett ezek az emberek is élnek, úgy ide kattintva megteheti néhány adat megadásával.