Valahol mindig volt bennem egy éhség, ami újra és újra hallatta a hangját a lelkemben. Nem tudtam, hogy ez a hang Jézus Krisztusra utal.
A Czakó házaspár, Izabella és Xavér története
Az Istennel való találkozásom előtt is tisztességesen éltem. Koromnak megfelelően, a szüleim erkölcsös, szigorú nevelése miatt. Két idősebb fiú testvéremnek köszönhetően megismerhettem a sportot, ezen belül az ökölvívást. Nagyon sok időt szántam a sportra, de lelki megnyugvást, felüdülést nem nyújtott. Valahol mindig volt bennem egy éhség, ami mindig felütötte a hangját a lelkemben. Nem tudtam, hogy ez a hang Jézus Krisztusra utal.
2013-ban egy kedves ismerősöm beszélt nekem a gyülekezetéről és Jézus Krisztusról. Nagyon megfogott az, amilyen szeretettel mesélt erről a helyről és a számomra még ekkor ismeretlen Jézusról. Ezidáig fogalmam sem volt, hogy létezik gyülekezet és maga Isten. Valahol mindig gondoltam, hogy kell lennie valakinek, vagy valaminek az ember felett. Elhatároztam, hogy ellátogatok a gyülekezetbe. Mikor megérkeztem egy teljesen más világba léptem be. Az emberek nagyon kedvesen fogadtak, úgy, mint még sohasem az előtt. Elkezdtem rendszeresen látogatni a közösséget, de mélyenszántó változás nem történt az életemben. Férjem által többször voltam Debrecenben és, az Üdvhadsereg Debreceni Gyülekezetében is.
Volt egy prédikáció, ami megváltoztatta az akkori keresztény életemet, a hithez való hozzáállásomat, egy valóságos áttörés jött így az életembe.
Zakeus története volt az, ami bemutatta az én lelkivilágomat, akkor értettem meg igazán, hogy hol vagyok. Azt, hogy nekem le kell jönnöm arról a bizonyos fáról, ahogyan Zakeusnak is. Láttam a lelki szemeim előtt azokat a fogyatkozásokat, amik bennem voltak a történet által, de eddig Isten nem hozta nyilvánvalóvá ezeket számomra. Ekkor viszont – Istennek hála – lejöttem a fáról.
Isten sikerrel járt az életemben, én hozzá fordultam, ő pedig újjászült engem és együtt evett velem, egy olyan személlyel, kinek hasonló sérelmei voltak, mint Zákeusnak, ahogy Zákeus kivettetnek érezte magát, úgy én is legbelül, de hála Istennek ez megváltozott. Mert megértetettem azt, ahogy Jézus szereti az embert.
Ez a pont volt az, amikor ezt mondtam Istennek: Teljesen átadom magam neked és végezd bennem a te munkádat, ahogyan azt te tervezted. Újjászülettem, és megtértem. Ezután az életem rohamosan elkezdett változni, a lelkem felüdült, az életemre való célt, amit az Isten szánt számomra azt elfogadtam. Céltudatossá formált, lelkiekben erőssé tett, az az üresség, ami bennem volt, az teljesen eltűnt. Kitöltötte minden gondolatomat az ő szeretete és gondoskodása. Ezáltal az Istenhez való hozzáállásom, magamhoz, és az embertársaimhoz való viszonyulásom is meg változott. Teljesen átformálta az én bensőmet. Hálás vagyok, így visszagondolva, hogy már nagyon fiatalon elkezdte Isten bennem az Ő munkáját, és Krisztusban új teremtéssé tett, mert ahogy Ő elkezdte bennem az Ő munkáját be is fejezi azt.
Czakó Izabella
Amikor hallottam Jézus Krisztusról, rokonok és ismerősök által, akkor még nem került közel hozzám. Roma származású vagyok, a szüleim elváltak. Apai példaértékem nem volt, így fiatalként, ahogy növekedtem példaértékeim magam választottam ki, akik nem arról voltak híresek, hogy mennyire tisztességes életvitelt folytatnak. Eközben rendszeresen jártak hozzánk rokonságból hirdetni az evangéliumot.
Nővérem és édesanyám elkezdtek járni a gyülekezetbe. Ebben az időben kezdtem el hangszeren tanulni, és nővérem hozott haza hangfelvételeket, ahogyan a gyülekezetben dicsőítenek és hasonló volt az én zenei ízlésemhez, nagyon megtetszett. Nemsokára ezután elmentem a gyülekezetbe, hallottam, hogy Isten jó, és hogy jó terve van az életemmel, hogy szeret engem nagyon. De változás ekkor még nem történt az életemben. Egyszer elhívtak egy Bibliaórára, ez az alkalom a magvető példázatról szólt, amiben teljesen szembesültem önmagammal.
Ekkor már több hónapja hallottam azt, hogy Isten jó, szeret, meghalt és feltámadt értem, és hogy van egy jó terve minden ember életével. Ott ültem és hallgattam az igemagyarázatot, amelyben kifejtették, hogy a magvak a történetben Isten igéje, magvető lehet maga Isten, vagy Istennek szolgája, a talajok jelképezték az emberek szívét, és én magamra ismertem. Láttam, hogy olyan a szívem, mint a Magvető példázatban lévő talajok, mint például a köves talaj, hiszen hallottam ugyan Isten beszédét, de semmi nem változott az életemben, vagy, mint, a tövisek közé esett magok, ahol a tövisek, mint a szívembe hullott magok körül, más embereknek a gondolatai is jelen voltak. Ezek a gondolatok meg tudták folytani bennem az igét. Az útfélre esett magról is szó esett, ahol jönnek a varjak, az égi madarak és felkapdossák a magot, tehát kilopják az ember szívéből Istennek üzenetét.
Ahogy hallgattam, eszembe jutottak szituációk, amikor az ellenség kilophatta belőlem az igét, amikor kemény szívvel hallgattam Istennek beszédét, vagy amikor a körülöttem levő személyekre figyeltem és így nem szökkent szárba bennem a mag. Eddig a pontig azt gondoltam, hogy minden rendbe van az életemben. Ezekután említette az igehirdető, hogy van jó föld is, ami harmincszor, hatvanszor, majd százszor is áldást hoz. A fordulópont ekkor jött az életemben, döntenem kellett, hogy Isten mellett leszek vagy sem. Nagy vívódás után megszólítottam Istent, és igent mondtam neki, hogy jó föld legyen a szívem. Ezután radikális változások kezdődtek el az életemben. Miután Istennel elmélyült a kapcsolatom, tovább vezetett engem.
Egyszer Isten adott egy víziót nekem egészen fiatalon Megmutatta, hogy jelenlegi feleségem lesz a feleségem és együtt fogjuk szolgálni Istent, és ehhez mutatta az utat is. Megerősítette ezt nekem, két igével is. A Jeremiás 29:11-el, mely többes számban szólított meg: Isten tudja mi a terve velünk, jót és nem romlást, hanem reményteljes jövőt szánt nekünk. Aztán a Habakuk 2:3-al megerősítette, hogy: Beteljesedik ez a látomás a maga idejében, de még várnom kell türelemmel, ha késik várjam kitartóan türelemmel, mert eljön bizonyosan eljön és nem késik. A feleségem ekkor még tőlem 300 km-re élt. Akkor ez lehetetlennek tűnt, és most is annak tűnik, ha nem lett volna Isten benne az életemben. Isten nélkül soha nem tudtam volna meg, hogy ő lesz a feleségem, és hogy együtt fogjuk szolgálni Jézust. Fogalmam se volt, hogy mi módon és hogyan fog ez meg valósulni, de belül tudtam, hogy ez meglesz, Isten tüze bele égette a szellemembe.
Hálás vagyok Istennek igy visszagondolva, hogy egész életutamon fellelhető az Ő ujjlenyomata. Az Isten jóvoltából tapasztalhatom Őt magát az életemben, mint szabadító, gyógyító, erős, bátorító Istent, a próbatételekben kitartást, családban, házasságomban kiegyensúlyozottságot, tanulmányokban eredményeket, szolgálatban áldást, gyülekezetben testvérszeretetet, napi terhek hordozásában Istennek gondviselését. Örömmel vallom, hogy életem legdrágább kincse lett Krisztus és a bele vetett hit. Akik megismertük az Úr kegyelmét, éljük hátra levő életünket az Úr dicsőségére (Ef1:12). Ha nem ismertem volna meg nem így alakult volna az életem, ezért nagyon hálás vagyok Istennek.
Czakó Xavér
Forrás: Üdvhadsereg Debreceni Gyülekezete| Czakó Izabella és Czakó Xavér | Kommunikációs osztály
Dátum: 2022. február 22.
Kép forrása: Üdvhadsereg Debreceni Gyülekezet
A hír letölthető innen PDF formátumban
