Gyülekezetünket különleges helyzet elé állította a vírus, alkalmazkodnunk kellett a váratlan helyzethez. Tagjaink megértették a kialakult bizonytalan valóságot.
2020 november 06.
Hol van a Ti hitetek?
A megszokott gyülekezeti élet, mint sok más helyen is, a koronavírus-járvány idejére átalakult egy más formájú kapcsolattartássá. Az egyik ilyen változás az volt, hogy nyáron, a vasárnapi alkalmainkat a „természet templomában” tarthattuk meg. Így a meleg nyári időben különösen jó volt a hatalmas fák hűs lombozata alatt megpihenni Isten igéje mellett. A szülőknek is egyszerűbb feladat volt a gyermekekkel, a játszótér közelsége miatt, máris észrevették a kis huncutságokat.
Az ősz beköszöntével ismét a gyülekezeti teremben kerülnek megrendezésre az alkalmak. A jelenlegi helyzet megtanít bennünket is az egymás iránt való nagyobb odafigyelésre.
Az internet adta lehetőségek által hétközben online bibliaórákat tartunk, így az idősebb személyek is - akik a vírus miatt fokozottan veszélyeztetve vannak - betudnak kapcsolódni az alkalmainkba. Sok olyan családdal tartjuk a kapcsolatot, akiket például anyaotthonokban ismertünk meg, de mostanra távol költöztek a rákoscsabai gyülekezettől. Az online alkalmak segítségével továbbra is tudjuk tartani a kapcsolatot és ily módon ők is bekapcsolódnak az alkalmainkba.
Hetente adunk élelmiszercsomagot rászorulók részére. Azt tapasztaljuk, hogy a számuk az utóbbi időben nagymértékben megnőtt. Kerületünkben jó kapcsolatot ápolunk a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal, így a közös együttműködés által több kisgyermekes családnak is tudtunk élelmiszer segítséget nyújtani.
Múlt heti bibliaóránk témája a Lukács evangéliuma 8. rész, 22-25-ös verse volt.
Ebben a történetben Jézus lecsendesíti a viharos tengert. A történetet olvasva felmerül a kérdés: Jézus nem tudta, hogy vihar lesz? Igen, ő tudta! Akkor, miért vitte a tanítványokat ebbe a helyzetbe? Fontos látnunk, hogy viharok voltak, vannak és lesznek, lelki értelemben is! Jézus nem ígérte, hogy életünkbe nem fognak jönni viharok, kilátástalan helyzetek, tragédiák. Ő azt ígérte, hogy ezek között is ott lesz velünk.
Bízhatunk benne, hogy megtart és velünk van, látja a minket érő viharokat és cselekszik!
Ez a hit ad erőt és bizalmat a hívő ember életében a káosz idején is.
„Történt egy napon, hogy Jézus tanítványaival együtt hajóra szállt, és így szólt hozzájuk: „Menjünk át a tó túlsó partjára!” El is indultak. Miközben hajóztak, ő elaludt.
Ekkor szélvihar csapott le a tóra, és a hajó kezdett vízzel megtelni, úgyhogy veszélyben forogtak. Ekkor odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: „Mester, Mester, elveszünk!” Ő pedig felkelt, ráparancsolt a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett.
Aztán ezt kérdezte tőlük: „Hol van a ti hitetek?” Ők pedig megrettenve és csodálkozva így szóltak egymáshoz: „Hát ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?”
Forrás : Rákoscsabai Gyülekezet / Kommunikációs osztály
